~egy krimiíró jegyzetei~

Rejtett Jelek

Ceruzanyomok ’19 – November és December

Siker és célok

2020. január 10. - Agatha_Keyguard

Címzett: Daremo, Wendy, Morhen, Emília, Eliza és Réka

Tárgy: Egy megkésett levél

Kedves mindenki!

Nincs is jobb dolog, mint az Új Évet a tavalyi év elmaradásaival nyitni... na jó, ez nem teljesen igaz, de jobb ezt most lerendezni, mint magunk előtt görgetni.

Novemberben ezt a témát húztuk ki a kalapból: „Mit jelent neked az írói siker?”, Decemberben pedig a „Mik az írós céljaid?” került terítékre. És most Január van... azt a témát majd később.
Úgy döntöttem, mivel ez a két kérdés nem áll távol egymástól, egy cikkbe sűrítem őket és egyfajta újévi fogadalomként fogom az oldalon tartani.

Kezdjük ott, hogy a „siker” önmagában nem jelent semmit. A „siker” ugyanis az a kedvező eredmény, állapot, vagy következmény, ami korábbi terveink alapján jött létre. Ahhoz, hogy sikeresnek érezzük magunkat a múltban kellett egy cél, amit kitűztünk magunk elé.
Ez a cél lehet akármi, de most vegyük az én céljaimat. Bevallom a lista nem hosszú, hiszen minek fussam le a zarándokutat, ha sétálhatok is. Márpedig senki sem kerget, tehát van időm végigjárni az íróváválás útját (is).

Mik az írós céljaim?
1) Egy nyomtatásban megjelent novella, egy antológiában.
2) Egy regény végigírása.
3) A kettes pont folytatása: a regény minőségének javítása
4) A hármas pont folytatása: a regény kiadatása
5) Alkalmazhatóan megtanulni a marketinget

Azt hiszem kezdetnek ennyi elég. Tudom, lesznek olyanok, akik ezt a listát látva csak legyintenek; „ez gyerekjáték!”. Én örülök annak, hogy ez valakinek könnyen megy, de vegyük figyelembe, hogy ezek nem a ő céljai, hanem az enyémek, ergo én akkor fogom sikeresnek érezni magam, ha valamelyik pontját megvalósítom. Márpedig egyik pont sem lehetetlen dolog, szóval van esélyem arra, hogy 2020-ban  copfba fogjam a hajam és pizsamában ugrándozzak, a jó hír láttán.

road.jpg

Az El Camino-elv, avagy a Siker Útja

Viszont szeretném, ha jobban megértenétek hogyan is néz ki nálam a "siker" folyamata.

Eddigi tapasztalataim alapján azt vettem észre, hogy mindenki olyan célokat tűz ki maga elé, amikről tudja, hogy messze vannak és hogy nagyon sok erőbefektetés kell hozzá, hogy azt elérje. Ám mindennek tudatában vegyük figyelembe, hogy az ember, kellő motiváció nélkül, alapvetően lusta, vagy egyszerűen megijed a cél hatalmasságától. Ennek a megoldását csak „El Camino-elvnek” hívom.
Az El Camino, vagy Szent Jakab zarándokút, egy létező útvonal, melynek célja, hogy gyalogszerrel jussunk el Santiano de Compostelába. Az út során nem használhatunk semmiféle járművet, vagy könnyítést, hiszen akkor eltűnik a zarándoklás lényege. Rengeteg irodalom, blog, csoport létezik, amely tételesen elmagyarázza ilyenkor mire és hogyan kell figyelni, mennyi a költsége, milyen előkészületeket igényel, stb.

Ezt most vetítsük át a jelen helyzetükre.

Ahhoz, hogy elérjük a Sikert, tudnunk kell hova tartunk, mi is a Siker, amit el akarunk érni. (Santiago de Compostela / Íróvá válás). A kérdés adja magát; miért is akarunk odamenni? (Hatalmas élmény az ünnepség / Hatalmas élmény az első könyvünket a kezünkben tartani)

A Siker azonban még térképen is messze van, egy nap alatt képtelenség odajutni, hogyan fogjuk ezt egyáltalán megvalósítani? Ekkor két opciónk van:

  • Saját erőből nekivágunk
  • Megnézzük mások véleményét, megosztott tapasztalatait és azok alapján beosztjuk a teendőket, szakaszokra osztjuk a térképet.

Mindkét opció működőképes, ám a különbség adja magát;

  • Saját erőből kell megtanulnunk mindent, kiokoskodni a megoldásokat, újrafelfedezni a módszereket, 
  • Már vannak biztos alapjaink, módszereink, amiket követhetünk és később a tapasztalataink alapján újraformálhatunk.

Egyik megoldás sem rosszabb, vagy jobb a másiknál, csak máshogy közelíti meg ugyanazt a témát. A cél és a motiváció azonban mindkét esetben jelen van, amire a Zarándok (Író) támaszkodhat.

Ha megvan a módszerünk miképp vágjunk bele az utazásba, már csak meg kell tenni az első lépést. Ez valakinek könnyen megy, valaki nehezebben szánja rá magát.
Bárhogy is vágj neki az útnak egyedül, vagy barátokkal, a végén rá kell jönnöd, hogy (akárcsak az El Camino) ez az út csak rólad szól. Akarva-akaratlanul is tanulni fogsz magadról, a gondolkodásodról, a másokhoz való viszonyodról. Rá fogsz jönni, hogy ha végig akarod járni ezt az utat, akkor fejlődnöd kell. És ez egyáltalán nem baj.
Időközben megismersz majd más Zarándokokat, akikkel ugyanabban a panzióban szállsz meg és akikkel megosztod az eddigi tapasztalataidat. Lehet egy szakaszon együtt fogsz haladni velük, aztán lesznek, akik lemorzsolódnak és lesznek, akik kitartanak melletted, illetve lesznek, akik mellé te akarsz majd betársulni.

Az El Camino (akárcsak az íróvá válás) szépsége, hogy mindenki máshonnan indul. Ezen az úton vannak gyakorlott Zarándokok és vannak teljesen kezdők. A gyakorlott Zarándokok már látszólag elérték a Sikert, végigjárták az utat, mégis újra és újra visszatérnek, hogy a tapasztalataik tükrében járják végig megint, ezúttal más célokat kergetve.

A Szent Jakab út hivatalos ideje 25-30 nap, de a kiindulási ponttól függően ez nőhet, vagy csökkenhet. A végcél azonban nem változik. Ez a Siker Útján is így van: valakinek több, valakinek kevesebb időre van szüksége a céljai eléréséhez, de ez nem jelenti azt, hogy a másik jobb/szerencsésebb nálunk. Ő más alapokkal teszi meg ugyanazt az utat.

Dióhéjban ezt jelenti számomra a Siker és a Cél és remélem ezzel valamiképp nektek is segítettem, esetleg ötletet adtam a későbbiekhez.

Üdvözlettel, 
Agatha

A bejegyzés trackback címe:

https://rejtettjelek.blog.hu/api/trackback/id/tr3015346570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.